Oldalak

4/15/2013

"Candy Morning"

Tessék jól megnézni: "hamisítatlan" párizsi hangulat az üvegkupolás Párisi udvarban, mely -bizony- 1913 óta fényeskedik nekünk, mint valami korosodó, előkelő dáma, kinek még a könyörtelen idő sem kezdheti ki patinás vonzerejét (ha az utóbbi évtizedek oly méltatlanul is bántak -e   gyönyörű "hölggyel")! A Prada nálunk forgatott kis filmjét elnézve újra és  újra  fülembe cseng a jól ismert sanzon:
"Budapest, Budapest, te csodás!
 Te vagy nékem a szívdobogás.
 Sehol nincs a világon olyan szép város,
 És ilyen rügyfakadás!"
Legyünk hát büszkék rá, miközben élvezzük Léa Seydoux, Peter Gadiot és Rodolphe Pauly édes szerelmi háromszögét!


Fashion film by Wes Anderson and Roman Coppola for the Prada Candy campaign

The best scene...Surprise!


4/14/2013

"Jazz & Lace"

Egyszerűen nem tudok betelni a YolanCris -tavalyi, vintage inspirált- kollekciójával!
"Lumiere", avagy a bohó sikk és a múlt század eleji elegancia imádnivaló egyvelege:

http://www.yolancris.com/

4/12/2013

Tea for Three

Photos by Kristian Schuller for Tatler UK / Illustrations by Lucile Prache

4/06/2013

"Roses Romance"

Danil Golovkin fotóit csodálva azt hihetnénk, hogy maga a buja tavasz költözött be a pazar palota falai közé...rózsaszirmos vintage pompa és selyem-tüll parádé: tökéletes inspiráció regényes hajlamú menyasszonyoknak!

 Danil Golovkin for Vogue Russia Brides /http://danilgolovkin.com/

4/02/2013

Morning Book

Ti mit olvastatok mostanság?
Ha eddig még nem vettétek kézbe, ajánlom figyelmetekbe Kaffka Margit a múlt századelő  "nagyon-nagy asszonyírójának” -ahogyan is Ady méltatta egykoron- költői képekben gazdag életmeséjét a Színek és Évek c. regényt!
Ilyen érzékletesen festette le  a -már saját korában patináját vesztett- "valódi" udvarlás kihalófélben lévő rítusát:

"De így jó - minekünk szabad! Virulni, páváskodni, elfogadni a hódolatot, kiélni fiatalon, kényünkre, táncosan, módosan minden szépet. Szépen a szerelmet! Mert én ismertem azóta sokféle, más vidékről való embert, de úgy hiszem, sehol a föld kerekén nem tudják olyan szép megjátszással, lendülőn, búsan, szilajon és parádésan élni a szerelmet, mint erre mifelénk tudták hajdanában. Az azóta való emberek többet tanultak, tudnak minden tudományból, de eldurvultak ebben. Kertelő szavaikon mindjárt átüt a nyers és kíméletlen, egyszerű kívánás - a színháziasságuk meg esetlen szavaló póz -, büszkételen, csúnya macskaepekedés, vagy a nőmegvetés nyegle és hazug, szégyenlős időtlensége. Egy szép, finom kultúra veszett ki az idővel - mondanák modernül -, az asszonnyal bánás művészetét nem érnek rá megtanulni manapság! És elfeledték, mennyire felér a szerelemcsata sok gyönyörű, tomboló, dacos és keserves virtusa azzal a "cél"-lal, mely magában közönséges és kiábrándító. Sehol annyi színe-illata nincs a szónak, nincs annyi hátmegette, ha kurtán és jelentőséggel ezer fojtott érzésből kipattan; sehol nem rejtezik olyan szép gőgbe a bánat, sehol az emberek úgy egy életet áldozni, egy-egy percnyi felülmaradásért nem tudnak, mint itt akkor, az ősi lápvidék, a megbolygatatlan nádak-erek kerítette tájon."

by jing Hu