Nem mintha kedvelném a pink árnyalatit, ó nem erről van szó (sőt bizonyos típusú nők kifejezetten sugárzóak, amikor "Schiaparelli rózsaszínt" viselnek, mondjuk én pont nem ezt a nőtipust képviselem), de ugyanakkor csodálom azt a fajta formabontó merészséget, melyet Elsa Schiaparelli képviselt a múlt századi, harmincas-negyvenes évek divatéletében. Schiap -ahogy a barátok és családtagok szólították- nem kisebb forradalmárként vonult be a divattörténelembe, mint az örök riválisaként emlegetett Coco Chanel (hm, van abban némi finom irónia, ahogyan a Vendôme tér "nagyasszonyai" olykor egymásnak feszültek a divat cirkuszának színpompás színpadán). Mindenesetre az olasz tervezőnő neve nemcsak a harsány magneta színnel, de a különböző "izmusokkal" (dadaizmus, szürrealizmus) is örökre egybeforrt, tekintve, hogy legemlékezetesebb kreációi tervezésénél -e meghökkentő művészeti irányzatok sodrásában ihletődött (elég csak a Dalival való híres-hírhedt kollaborációjára gondolni) és a "Shocking lady" nemcsak az avantgárd mesterekkel ápolt -termékenyítő- barátságot, de az új művészeti irányzatokra fogékonyabb előkelőségek,- hírességek kegyeit is könnyedén elnyerte, nem kisebb Schiaparelli-szimpatizánsokat tudhatott magáénak, mint az akkori elit stílusikonját, Windsor hercegnéjét (azaz Wallis Simpson-t) és a felejthetetlen dívát, Marlene Dietrich-et! Igazából oldalakat lehetne megtölteni az életművével, de mivel ennek a posztnak a témája egy kiállítás látogatás, így inkább belinkelnék a brit Vogue szájtjáról egy kis olvasmányt ha valaki mélyebben érdeklődne Schiap munkássága iránt ( http://www.vogue.co.uk/spy/biographies/elsa-schiaparelli). Tegnap ellátogattam a Manchesterben található "Gallery of Costume-be" megrendezett Elsa Schiaparelli kiállításra, ahol is a legendás tervező 25 korabeli kreációját volt alkalmam közelebbről szemügyre venni, ebből az apropóból készítettem egy kis képes beszámolót, melynek fókuszában a finom esésű selymek és a szemetgyönyörködtetően, részletgazdag hímzések állnak! Mivel csak telefonnal "dokumentáltam" és a fényviszonyok sem voltak túl előnyösek, így elnézést kérek a minőségért (ami -tudom- nem épp elsőrangú), de ennek ellenére remélem elnyeri a tetszéseteket -e beszámoló.)
